Szombaton , míg a Fiúk a pénzüket szórták, mi Livivel a'Templomban' kezdtük az estét, egy- egy sörrel kísértük a forró csokitortánkat vaníliafagyival.
[caption id="attachment_296" align="aligncenter" width="439" caption="Livi és a Chocolate fadge cake"]
[/caption]Majd itthon karaokéztunk egy üveg bor segítségével. A repertoárunk a kötelező karácsonyi daloktól / Mariah Carey:All i want for Christmas iz júúúúúú bééébbííííí, George-tól a Last Christmas...stb.../ egészen a végigsírós Boldogság gyere hazáig terjedt.
Aztán megörülve és megőrűlve a hóesésnek/ től, a Village-ben kötöttünk ki. Egy órás tánc után ismét itthon folytattuk a kornyikálást egészen fél ötig. Végre kicsit visszakapta a kedves szomszéd. Legalább olyan kellemes lehet az én álomszép hangomat hallgatni hajnalban, mint éjfélkor a a Ketchup songot, amit ő szokott rendszeresen.
A vasárnapot hanyagoljuk is, mindenki tudja, milyen érzés másnaposan dolgozni:)
Hétfőn pedig, míg Zoli szép lassan kereste a pénzt, én kétszer olyan gyorsan költöttem el. Estére akkora hó esett, hogy Wood Green-ből,az egész napos rendkívül fárasztó vásárolgatás után egy órát gyalogoltunk haza, mivel a buszok nem vállalták a fuvart hóesésben.
Jaj, de nagyon nagyon rossz nekem:) Úgy, de úgy örülünk a hónak!
[caption id="attachment_298" align="aligncenter" width="600" caption="Village előtt, Labamba után"]
[/caption]
No comments:
Post a Comment
Note: only a member of this blog may post a comment.