Ez sem jegyződött be magától

A bejegyzések ritkulása is mutatja, éljük a szürke hétköznapokat. Nem, egyáltalán nem unatkozunk, csak már nem olyan változatosak és eseménydúsak a napjaink, mint a munkakeresés idején.

Azt hiszem kezdjük otthon érezni magunkat itt északon. Van már törzshelyünk, kedvenc édességünk, helyi művészünk / Zolin kívül:) /közeli Primark-unk,kedvenc sörünk, kedvenc boltosunk, aki ha csak egy almát veszek is nála, ad ajándékba egy banánt. Muswell Hill egy kis falu, de erről majd Zoli ír részletesen. Azért én továbbra is naponta látogatom az oldalunkat. Esténként persze csalódva konstatálom, hogy ismét nincs új bejegyzés, nem látogattak meg éjjel a 'Suszter manói' / Apa, Anya túl sok volt a mese anno:) /

UI.: Tudjátok mi hiányzik leginkább? A Karácsony közeledtének érzése. Nem az a kapkodós, pénzköltős őrület, az itt is meg van. Hiányzik a hangulatos készülődés Karácsonyra,arra az időpontra amikor végre több időt tölthetek azokkal, akik fontosak számomra.

Azt hiszem, ez az érzés kimarad idén...ha csak kollektíve meg nem leptek, és Barcikától Pestig, Csobajtól Ciprusig, Ladánytól Miskolcig, Turától Sidney-ig és még ki tudja honnan nem, repülőre ültök mind és itt töltitek velünk a Karácsonyt.