2010.03.09 - Voltatok már 2 km hosszú stégen?

...hát mi tegnap voltunk. Pontosabban szólva a világ leghosszabb stégén voltunk, amit kelet-Anglia partján, a Temze torkolatánál építettek meg. A stéget (azaz a Pier-t) a 19. században építette Sir John Betjeman, hossza pedig 2158 méter. A legnagyobb buli az egészben, hogy erre a két kilométernyi távra egy apró dizelmozdonyos kisvasutat is építettek a stégre, ez viszi a látogatókat oda és vissza. Nem tűnt túl stresszes, megerőltető vagy éppenséggel változatos munkának oda-vissza vonatozni a stégen, de valaki ezt is megcsinálja :) A kisvonat amúgy olyan sebességgel megy a gyalogjárda mellett, hogy futva még le is lehet hagyni :)

Szórakoztattam is egy kicsit a vonatozó gyerekeket, amikor mellettük futottam kicsit a vonattal :)

Lacosékkal négyesben érkeztünk meg reggel a városba. Szerencsénk volt, mert nagyon szép, napsütéses idő volt ott akkor, viszont a szél elég erősen fújt ahhoz, hogy a stég végéig vezető utat hermetikusan lezárt ruhában is félig lefagyva tegyük meg (azért félig, mert mindig csak egy oldalunkat érte a hideg szél :D)

A stég maga amúgy nem nagy vaszitdasz, van rajta három megálló a kisvasútnak, a végén egy kis üzlet amiben ajándéktárgyakat lehet vásárolni, egy nagyobb placc a turistáknak és egy kávézó.

Viszont a stég lábánál a parton egy nagyon kis hercig kalandpark van felállítva, alig tudtak a srácok lebeszélni arról, hogy a nájszos kis sárga hullámvasútra felüljek. Azt mondták, hogy majd jó időben, dehát az IDŐ JÓ VOLT!!!! :)

Amúgy itt elég komolyan lehet érzékelni az apályt, reggel még vagy 6-800 métert gyakorlatilag száraz lábbal be lehetett volna sétálni a tenger felé, ahogyan azt egy kincskereső bácsi meg is tette. Nagyon durva látvány volt a hajókat az iszapba fúródva látni. 11-12 óra felé aztán szépen megérkezett a dagály és minden normálisan nézett ki, a kincskereső bácsi is hazaszaladt (Babi tippje: a bácsi belefulladt a tengerbe, az én tippem az volt, hogy a föld alatti kunyhójában él a tenger alatt, de aztán csak feltűnt az egyik fotón, ahogy bandukol a part felé a fémdeketorával).

A stég után a parton sétálgattunk, fotózgattunk, de a szél gyakorlatilag egész nap fújt, így estére -én legalábbis- olyan szinten kifáradtam, mint már régen. Hazaérve szó nélkül estem be az ágyba, csak egy kis alvási üzemanyagot vettem magamhoz 2 óra múlva Babi által főzött vacsora képében, majd folytattam is az alvást. :)

Southend várost amúgy nem is nagyon láttuk, csak a parton voltunk most, de Brighton azért így is sokkal szebbnek tűnt, márcsak a partot nézve is, hiszen Southend tengerpartjával szemben még látni a Temze másik oldalát, ahol bizony rengeteg füstölő gyár rontja el a panorámát.

Pár fotó, a teljesség igénye nélkül, csak röviden, a nyájas közönség szórakoztatása végett, tessenekparancsolni, fogyasszák:

[caption id="attachment_464" align="aligncenter" width="550" caption="A kirándulás képeihez tessenek kattintani, köszönjük"][/caption]

Narráció a fotókhoz:

1. A Southend-i kilátó


2. Werkfotó Lacosékról, háttérben a kalandpark


3. Livi távolba bámuló modelles beállása


4. Livi és Lacos a pier-en


5. A pier és a hiányzó víz


6. A hiányzó vizet fotózom


7. Babi örül


8. Srácok pózolnak a háttérben elhaladó gyorsvonat előtt


9. A kincsvadász bácsi


10. Sapkacsere után


11. Zoltánka napozik


12. Maradjon címtelen


13. Életmentő csónakok megtekintése előtt


14. Már majdnem a stég végén


15. Egy csaj a stég végén bátran hátat fordít a tengernek


16. Egy pasi szemben a tengerrel


17. Életmentő csónakok megtekintése közben


18. Kókemények


19. Romantics vol.1


20. Azt hiszi menő


21. Budmil - Feel the power!


22. Southend beach


23. Romantics vol.2


24. Livi szülinapi gumicsizmája


25. Sétálós kép


26. Tessenek megfigyelni, ahogy pont passzol Babi nyalókája a fülbevalójához


27. A kedvencünk: hatos csoportkép (a két mókás arcot a háttérben csak órákkal a kép elkészülte után vettük észre)